Szabina módra szex és minden más ;)

A mostoha anyukám mondogatta ezt mindig: Látod, van ami soha nem változik. Néha apukámra vonatkozott, akit akkor már hónapok óta nem láttam, de pont úgy motyogott az orra alatt, hogy mindenki bassza meg, mint azelőtt, néha az öcsémre, néha a mostohaöcsémre... de a legtöbbször rám utalt. Mert minden egyes alkalommal, amikor újra elcsesztem valamit, pedig már 100x megígértem, hogy nem fordul elő többet, megjegyezte; látod, van ami soha nem változik. 

És úgy látszik, hogy van ami tényleg nem. Az semmiképpen, hogy atomrészegen milyen csúnyán is tudok viselkedni, olyan igazán nagyon ribancosan :D És bár egészen tavaszig azt hittem, hogy túl vagyok már ezen a korszakon, sikerült bebizonyítanom, hogy bizony a mostohaanyukámnak igaza van. Van ami soha nem változik. Én meg főleg nem.

A szülinapomon elmentünk bulizni és úgy esett, hogy vad csókcsatát vívtam egy sráccal, akinek tudtam, hogy van barátnője. Igazából nem zavart az ilyesmi soha. Mármint, hogy valakinek barátnője van. Ha egy kapcsolatba befér egy harmadik, ott már mindig baj van, ezt a saját bőrömön tapasztaltam meg, szóval mondhatni jót is teszek azzal, hogy én vagyok a harmadik és talán felhívom a figyelmüket arra, hogy valami nincs rendben. (legalábbis jó, ilyesmivel nyugtatni magam) Másnap sokat beszélgettünk a sráccal, meg még azután egy darabig és megtudtam, hogy elméleti síkon már régen megbeszélték a barátnőjével, hogy félreléphetnek, ha aztán beszámolnak egymásnak a történtekről. Sőt még arról is majdnem sikerült meggyőznie, hogy mindemellett nagyon jó a kapcsolatuk. 

Amúgy nagyon nem jött be a srác, akkor sem értettem, hogy egyáltalán miért csókoltam meg a buliban. Egészen addig nem is akartam tőle semmit amíg egy hétvégén meg nem látogatott minket egy tündéri két éves kisfiúval (és persze a barátnője is ott volt), aki pont úgy nézett ki, mint ő. Rögtön utánakérdeztem a dolognak (kiderült, hogy amúgy mesélte a bulin, csak nem kellett volna annyi vodkabombát inni) és megtudtam, hogy az előző barátnőjétől született a kisfia és 2 hetente hétvégente van csak nála. Valahogy ez beindított mindenféle anyai ösztönt bennem és azonnal elkezdtem érdeklődni a srác iránt. Minden srác ugrik legalább 2-t azon a bizonyos skálán, ha meglátod, hogy milyen cukin bánik egy kisbabával :D

A lényeg, hogy mindezek után sokat cseteltünk meg smseztünk, bár miután már nem volt előttem egy babát szeretgetve ő is visszalépett az eredeti helyére. Aztán elérkezett a barátnője szülinapja, amire mindannyian hivatalosak voltunk és szépen lassan be is basztam kellőképpen és nem igazán tudom, hogy mi ütött belém, de némi titokban váltott sms után, a konyhában kötöttünk ki, az asztalon egymásnak esve. Sajnos, hogy mi minden történt az nem teljesen tiszta egyikünknek sem, bár a szexig nem jutottunk el, mert amikor ránk nyitott a szülinapos barátnő, akkor még mindkettőnkön rajta volt minden ruhadarab. 

Nem kell mondani, hogy a barátnő sírva szaladt ki, a srác kb 2 percig nem tudott mit csinálni és csak ültünk egymás mellett kussban, mire magamhoz tértem és utánazavartam. Én még kicsit vártam, reméltem, hogy valamerre felmentek, hogy ne fussak velük össze, de ahogy kiosontam a konyhából ott álltak mellette, szóval próbáltam olyan halkan elsunnyogni, ahogy csak lehet. Ezután sorban legurítottam vagy 5 felest (teljesen nyilvánvaló, hoyg már nem igazán kellett volna), 2-t valaki más kezéből kaptam ki és az este maradék része homályba merült. Mindössze annyit tudok, hogy ezután alkottam még egy érdekes dolgot, de megkértem, hogy ne meséljék el őket. Annak fényében amire emlékeztem inkább nem akartam tudni a maradékot :D

egy hét múlva, amikor újra találkoznom kellett a csajjal, megkért (nem mondhatni hogy kedvesen, bár tulajdonképpen érthető), hogy soha többet egy ujjal se nyúljak a pasijához és ne is beszéljek vele. És tényleg túlélte a kapcsolatuk, azóta el is felejtették a dolgot és boldogabbak mint előtte. 

Minden hülyeségem ellenére, amit pasikkal és más csajokkal csináltam, ekkor éreztem magam először rosszul és sajnáltam, hogy megbántottam a csajt. Aztán megbékéltem vele, hogy van ami soha nem változik, én meg főleg nem. 

Kérdések, kérések továbbra is jöhetnek az e-mail címemre, nincs olyan, amit ne mesélnék el szívesen ;) szexesmindenmas@gmail.com

A nyár úgy kezdődött ugyebár, h Osztálytárs 2. szakított velem, amin totál kibuktam, és úgy gondoltam, h majd a fantasztikus szexszel visszacsábítom, ezért felajánlottam h a szexkapcsolat maradjon meg. Csodálatos tervnek ígérkezett, persze mindenki tudja, h az ilyesmi nem működik, de fiatal, kétségbeesett ès maximálisan önbizalom hiányos voltam. A szakítás utáni 2 hétben ledobtam vagy 3 kilót, ès tudni kell, h előtte is nagyon vékony voltam. Emlékszem h mindenki baszogatott h borzasztó gebe vagyok, én pedig akkor éreztem először jól magam a bőrömben. :D Szóval minden elkötelezettség nélkül összejártunk úgy hetente egyszer-kétszer kefélni Osztálytárs 2-vel. Én meg olyan komolyan értelmeztem a kötöttségek nélküliséget, h minden buliból vmi sráccal távoztam (bár akkor még viszonylag rendes lány voltam, és nem feküdtem le velük... na ez később változott), akit aztán egy hét után dobtam, mindig arra hivatkozva, h még nem vagyok túl az előző barátomon. Sokszor még az is előfordult, h a végén ők vigasztalgattak engem :D 
A kedvencem a nyári első srác volt, akit a szombati esti bulin hoztam össze, valamivel fiatalabb volt mint én, de nem jelentősen. Kiskutyaként futott utánam kapcsolatunk egy hetének minden egyes perce alatt. Valamikor hétközben elvittem magammal egy kis baráti összejövetelünkre (feltételezem, h azt akartam bizonyítani, h már régen túl vagyok Osztálytárs 2-n), aminek az lett a vége, h amikor felszállt a buszra, h hazamenjen, közölte h szeret. Annyira meglepődtem, h csak annyit bírtam kinyögni, h én is téged, ami a legrosszabb válasz volt, amit adhattam az adott helyzetben. Még az is jobb lett volna ha kiröhögöm, elvégre jártunk vagy 3 napja... Ki mond ilyet ennyi idő után? :D 
Egyik reggel megbeszéltem vele, h jó lenne összefutni, direkt olyan időpontot választottam h a szakítás után ne kelljen sok időt tölteni együtt. Reggel fogorvoshoz kellett mennem és utána maradt még egy kis időm, így hát felugrottam Osztálytárs 2-höz egy quickyre, majd szakítottam a hősszerelmes kisfiúval, ès boldogan hívtam fel a srácot akit előtte nap a buliban szedtem össze :D a nyári második srác helyes volt, kicsit már idősebb mint előző, de cserébe ugyanolyan tapadós, élete szerelmét kereső srác volt. 
Érdekes, h Osztálytárs 2-től tulajdonképpen pont ezt vártam volna, de még véletlenül sem kaptam meg, míg minden rövid időre összeszedett srác hihetetlenül, undorítóan romantikus ès tapadós volt, akik egy fél napig nem bírtak békén hagyni. Minden este felhívott ès kb. 3 órát beszélgettünk telefonon, általában a semmiről. Legalábbis én nem emlékszem, h bármi világmegváltó beszélgetés lezajlott volna. Kicsit távolabb lakott a várostól, így legközelebb nagyjából egy hét múlva valakinek valamilyen buliján találkoztunk, ahová magammal akartam vinni, de fél óráig tudott csak maradni. No, engem sem kellett félteni, úgy cirka 10 perc múlva már az asztal alatt matatott egy újabb srác a bugyimban, de erről majd egy későbbi posztban részletesebben mesélek, mert a nyár ezen pár órányi részlete határozottan megér egy külön posztot :D
No, a lényeg h a buliból csak reggel sikerült hazakeverednem az otthon megbeszélt 2 óra helyett. Volt egy megállapodásom a szüleimmel, mely szerint ha reggel 8-ig nem érek haza, akkor aggódhatnak ès hívhatják a rendőrséget. No, én csak fél kilencre lettem elérhető, így aztán ők tartották is magukat a megbeszéltekhez, ès egészen fél óráig eltűntnek nyilvánultam, legalábbis apukám meg a felesége ezt állították. 
A büntetésem hivatalosan egy visszavonásig tartó szobafogság volt. A nyári második srác persze nem hitte el, azt gondolta, hogy így akarom lerázni, és hamar eltűnt a képből (tulajdonképpen így nekem is kényelmesebb volt). Párszor kaptam a szobafogság alól, kimenőt, így bőven van még sztorim erről a bizonyos nyárról, amiről azóta sem tudom eldönteni, hogy életem legjobb vagy legrosszabb nyara volt. Viszont úgy döntöttem, hogy a többi sztroi mind külön psztban jön majd később. Lesz itt szó egy bizonyos korfui útról, egy padról, amin sok minden történt, egy nálam 10 évnél idősebb srácról, meg arról h Abádszalókon nincs is macskaköves utca.  
Addig is legyetek jók, és ha valamit kifelejtettem volna, vagy részletesebben olvasnatok valamiről, ne habozzatok írni: szexesmindenmas@gmail.com

Nah akkor jöjjön a folytatás :) 

Kicsit előbb érdemes belemenni az osztálykirándulás részleteibe, hogy tisztább legyen a kép, illetve ez maga érdekesebb, mint az, ahogyan jártunk :D Szóval az Osztálytárs 1. az első esti bulin vmiért újra úgy döntött, hogy mi lenne ha megpróbálnánk, amit a buli hevében megejtett csókkal írt alá, majd aztán másnap úgy viselkedett mintha mi sem történt volna. Azt azért tudni kell, hogy itt még a "nem iszunk sokat" korszakban voltunk mindannyian és bár pár hatalmas bebaszáson már túl voltunk csak 1-1 koktéllal dobtuk fel az estét, tehát alkoholra nem lehetett fogni a megbánt tetteket :D 

Szóval aztán ugye olyan volt, mintha nem történt volna semmi. Ezért elkezdtem sokat lógni a kövi nap a srác haverjával, h kiszedjem belőle, h mit tud, meg amúgy azért mi is haverok voltunk már előtte is, szóval így én is panaszkodhattam neki (legyen akkor ő innentől kezdve Osztálytárs 2. a tisztánlátás végett). És láss csodát Osztálytárs 1. azt hitte, hogy két kapura játszom, ezért este valami iszonyat dagi csajjal próbált féltékennyé tenni a bulin, és sikerült is neki. Osztálytárs 2. továbbra is aranyos lelki támasz maradt és lelkesen hordta nekem a piákat, h jobban érezzem magam, majd mikor már mindketten becsíptünk, valamelyikünk lesmárolta a másikat, és nem tudom h melyikünk lepődött meg jobban, mert én biztosan soha nem gondoltam előtte rá úgy, mint akivel kavarni is lehet :D Persze még aznap este megbeszéltük a dolgot, h ennek nem sok értelme volt, Osztálytárs 1. félretette büszkeségét és másnap vele utaztam haza egy párként a vonaton, ami mint már említettem egészen a orrtörésig tartott (vagyis utána még egészen pontosan 2 napig). 2 nap múlva ugyanis a legjobb barátnőmnek volt névnapja, és ahol Osztálytárs 2-vel elmenekültünk barátaink figyelő tekintetei elől (ha 2 méternél közelebb mentünk egymáshoz, akkor ugyanis rögtön 3 ember teremt ott azonnal, hogy emlékeztessen minket arra, hogy valami kapcsolatfélében volnék) és újra összegabalyodtunk. Másnap Osztálytárs 1 sértetten szakított velem, vagy én vele, ki emlékszik már rá... a lényeg, h határozottan meg volt sértődve még utána úgy egy évig. 

Tehát így kezdtem el járni Osztálytárs 2-vel. Egy évig voltunk együtt, vagyis az évfordulónk előtt 4 nappal (nyár elején) szakított velem. De így utólag valahogy olyan furcsa az egész. Még utána 12-ben osztálytársak voltunk, meg kicsiny bandánknak mindketten tagjai, így a nyári még össze-összejárások (kefélés céljából) után hamar át kellett alakítanunk magunkat barátokká és visszatekintve nem emlékszem arra, hogy valaha is olyan nagyon szerelmesek lettünk volna egymásba, pedig jól megvoltunk (csak egyszer léptem félre, azt is csak néhány csók erejéig, egy házibulin, ami olyan volt, h ha ott esett  volna valaki teherbe, akkor csak reménykedni tudott volna, hogy nem kutya lesz) és hellyel-közzel, egy darabig boldogok is voltunk. Illetve eléggé megszenvedtem azt a szakítást, amit viszont életem legkicsapongóbb, legőrültebb nyara követett (vélhetően a szakítás következményeként). De ezt majd talán máskor ;)

Osztálytárs 2. azóta a gimis legjobb barátnőmmel jár (valamikor tavaly jöttek össze), és biztosan tök boldogok együtt, már nagyon régen nem beszéltünk. Igazából tény, hogy tökéletesen összeillenek, emlékszem, hogy a szakításunk utáni nyáron is gyanakodtam rájuk, és ki is voltam rendesen akadva, de ennyi idő távlatából már örülök nekik, legalábbis egészen biztosan ezt illik mondani :D

Következő posztban akkor érkezik majd az őrült nyár, de addig se felejtsetek el mindenféle kéréssel-kérdéssel írni nekem! szexesmindenmas@gmail.com ;)

Az az igazság, hogy mostanában kicsit uncsi minden körülöttem. Nagyrészt itthon ülök és tanulgatok, és még pasiszerűm is van, és azért a vele való viták annyira nem érdekesek. A szexuális életünket meg csak azután tárgyalom majd ki, hogy szakítottunk (nemsokára kimegyek külföldre dolgozni, úgyhogy olyan sokat nem kell rá várni :D), szóval végül rájöttem, hogy eredeti terveim ellenére egyelőre kénytelen leszek néhány múltból vett sztorit is lepötyögni, de sztem nem fogjátok bánni, mert van közöttük néhány valóban vicces dolog (amik persze csak addig viccesek, amíg nem veletek esnek meg, higgyétek el). 

Ez a posztsorozat pedig most azokról a pasikról szól, akik vmiért meghatározták az életem. Egy kibaszott jó szexszel, egy hosszabb kapcsolattal vagy csak szimplán azért, mert hihetetlenül pofára estem miattuk. Ígérem hogy nem húzom addig, mint amennyi ideje a How I met is tart, de egy posztba belesűrítve elég hülyén nézne ki :D

Pasizni olyan 15 évesen kezdtem el. Volt előtte is egy barátom, akivel egy évig jártunk, de mindketten gyerekek voltunk még (annak ellenére, hogy ő amúgy 18 éves volt), szóval nagyjából egy-két lopva váltott csókban és kézen fogva sétálásban merült ki a kapcsolatunk. Utána ismerkedtem meg a Szőke hercegemmel, akibe első látásra belezúgtam és nem sokkal később már együtt is jártunk. 

Kb. másfél évig tartott a dolog, borzasztó szerelmes voltam, meg ő is, és már azt tervezgettük, hogy milyen szép közös életünk is lesz. Olyan igazi, filmbeillően romantikus, összejöttök a gimiben, minden tökéletes, elvesz feleségül, lesz 2 gyereketek, és egymás kezét fogva öregedtek meg történetnek tűnt. Az egész kb. másfél évig minden szünetben egymás szájában kutakodtunk, hihetetlenül undorítóak és nyálasak voltunk, de tényleg nem érdekelt minket, hogy más mit gondol. Vele vesztettem el a szüzességem is, és azóta sem bántam meg, bár lehet, hogy kicsit korai volt, de ennél tökéletesebb nem hiszem, hogy lehetett volna. Hogy még jobb legyen a dolog a gimis legjobb barátnőm, akkoriban a Szőke herceg kis csapatának egyik tagjával randizott. Hozzá kell tenni, hogy ekkor még se igazán szépnek mondható nem voltam, a stílusos öltözködés közelében sem jártam (Szőke herceg rocker volt, így aztán én is az voltam, szóval csupa feketét hordtam, minden más színt maximálisan elutasítottam), borzasztóan tapasztalatlan is voltam, mind a pasizás, mind mondjuk a szex terén, és nagyon jó kislányként viselkedtem. 

Aztán valami bekattant, felszedtem az egyik osztálytársam, akivel már régen izzott közöttünk a levegő, pár napig szórakoztam azzal, hogy mindkettővel jártam, aztán lelkiismeret furdalásom lett és szakítottam a Szőke herceggel, és másnap (nah jó, lehet hogy eltelt közben egy pár nap) már az ő ágyában feküdtem (éretten és felelősségteljesen természetesen gumi nélkül). Ezután persze rájöttem, hogy egyik osztálytárs egyáltalán nem is olyan érdekes, ha nem ő a tiltott gyümölcs és vele is szakítottam, majd aztán a kövi osztálykiránduláson újra összejöttünk, és egészen addig jártunk, amíg haza nem jöttünk róla, és apukám eltörte az orrát (szóval akárhogy is számolom nagyjából 2 napig, pedig nem is szakítottunk rögtön, előbb természetesen kavartam valaki mással). Az orrtörés oka a gumi nélküli szex volt, ugyanis úgy ítéltem meg, hogy jó ötlet ezt leírni a naplómba, amit pedig az asztalon hagyni még jobb ötlet, mert ott aztán biztosan nem fogja megnézni az én imádnivaló apukám, aki minden füzetembe belenézett, hátha rátalál a naplómra, mert rohadtul kíváncsi volt ám, pedig akkoriban kb. ez volt az egyetlen dolog amit nem mondtam el neki :D :D 

No úgyhogy az osztálykirándulás után, amikor az én drága barátom úgy döntött, hogy bemutatkozik apunak, apu szó nélkül gyomorszájon vágta, majd lefejelte, aminek eredménye egy csúnyán eltörött orr lett (nah igen, apu is jó kondiban volt még akkor). Nem kell mondanom sztem, hogy ennek az akciónak végülis nem csak az orr lett az áldozata, hanem a kapcsolatunk is. Persze, mondjuk ahhoz lehet, hogy hozzátett az is, hogy részeg voltam egy bulin, ahol ott volt egy másik osztálytársam is (aki az osztálykiránduláson olyan kedvesen vigasztalgatott, amikor úgy tűnt, h az előző srácot még sem érdeklem), és meglehetősen közeli kapcsolatba kerültünk... De erről majd legközelebb, mostanra elég lesz ennyi is... 

Addig is ha kérdés van, vagy valamit bővebben kifejtve is szeretnétek olvasni, nyugodtan írjatok csak e-mailt: szexesmindenmas@gmail.com vagy keressétek a facebookos rajongói oldalam: Szex és sok minden más ;)

Hú, tisztára be vagyok zsongva ettől az egésztől :) 

Rohadt sok blogot kezdtem már el és hagytam abba, de ez azért teljesen más, mint az eddigiek. Kezdjük azzal, hogy nagyjából megpróbálom körülírni, hogy mi ihlette ezt az ötletet. Van először is egy nagyon jó barátnőm, aki felvetette, hogy ő bizony blogot fog írni a saját kis mindennapjairól, amik mondjuk közel sem hétköznapiak :D Szóval először is köszönöm neki ;) Aztán persze ott az örök Szex és New York. Minden lány arról álmodik (vagyis a kissé merészebbek egészen biztosan), hogy ír valami hasonló stílusú dolgot, mint Carrie. Na én is mindig szerettem volna :D Aztán ott az a pasi, aki nyerte azt a milliót vagy mennyit a lottón és a nyáron csajozni akart, de a sok kritika miatt abbahagyta. Nekem nagyon tetszett az az ötlet, viccesnek találtam, és valami ilyesmit is szeretnék belevinni ebbe. Mert azért nem csak a pasik mennek el úgy bulizni, hogy közben valójában úgy képzelik, hogy a húspiacra sétálnak be. (Remélem ennél a pontnál majd kellőképpen elkerekednek a szemek a meglepetéstől.) Meg kicsit remélem sikerül majd belevinni valamit a saját stílusomból is, de majd meglátjuk ;)

Azt hiszem a blog bemutatása után tartozom én is egy kis bemutatkozással. Szabina vagyok, 21 éves és elég aktívan élem a kis életemet, borzasztóan szeretek pörögni és pasizni is, miközben valahogy azért mégiscsak az igazit keresem. De nem vetem meg a kósza keféléseket sem, az olyan ismeretlenekkel, akiknek később fogalmam sincs a nevéről. A rólam alkotott vélemények általában az "azon sem csodálkoznék, ha pénzt kérnél a szexért" és az "úristen, annyira imádom, ahogy élsz, filmet kéne csinálni belőle" között mozognak. Igazából már régóta nem bántódom meg egyik beszólásért sem, sőt kifejezetten élvezem, ha elítélnek az életmódom miatt, mert baromi jól szoktam szórakozni rajta ;) Nagyon nehezen mondok nemet, így aztán jó sok őrültségbe belekeveredtem már eddig is és gondolom még fogok is, de próbálom azért megtalálni a határokat. Hozzáteszem nem mindig megy :D Hogy a külsőmről is essen némi szó, alapvetően csini vagyok, és sokak által szépnek mondott :D Jó persze, semmi baj nincs az önbizalmammal sem, de azért nem kezdek bele hosszú terjengős sorokat írni arról, hogy mennyire baszott jól nézek ki (pedig sztem tudnék). Az egyetlen amit, úgy érzem, hogy megosztok veletek az az, hogy vörös vagyok és szeplős... és jó sok szeplőm van, szóval csak, hogy tudjátok, nem vesztegettem az időmet, rendesen gyűjtöm a lelkeket ;)

Majd akkor később még jön egy poszt a mostani alapszituról, amiből kiindulhatunk, addig pedig akinek kérdése van az bátran írjon nekem: szexesmindenmas@gmail.com ;)